Projektek

PóloForma

Print-on-demand webshop saját tervezővel: a nyomott termékek elérhetősége az alaptermékek készletéből számolódik, hogy ne lehessen megvenni, ami nincs.

A PóloForma weboldalának kezdőoldala

A projektről

Egy print-on-demand boltban nincs raktáron az a termék, amit megveszel. Ha valaki rendel egy pólót a saját fotójával, az a póló abban a pillanatban még nem létezik. Ami létezik, az egy üres fehér póló L-es méretben, és abból is véges sok.

Erre a mondatra épül a PóloForma egész webshopja, és pont ez az, amit egy dobozos rendszer nem tud. Amikor először néztem meg a feladatot, azt hittem, a szerkesztő lesz a nehéz rész. Nem az volt.

Amit a vásárló lát

Kiválasztod a terméket, feltöltöd a képed vagy megírod a szöveget, elhelyezed, és látod, mi lesz belőle. A szerkesztő nem a webshop egy modulja, hanem 2 külön alkalmazás egyike, mert más a dolga: a webshopnak eladnia kell, a szerkesztőnek pedig gyorsan és pontosan megmutatnia, hogy fog kinézni a nyomat. Kettéválasztva mindkettő jobb lett.

A kínálat közben rég nem csak póló: bögre, gravírozás, puzzle, egérpad, hímezhető plüss, vagyis 6 különböző termékcsalád. Ugyanaz a logika mindegyiknél, csak más az alaptermék.

A készlet, ami nem ott van, ahol keresed

A nehéz rész a mögötte lévő számolás. Egy nyomott termék készlete nem a sajátja, hanem az alapterméké. Ha a fehér pólóból elfogy az L-es, akkor abban a másodpercben elfogy minden nyomott változat is, ami L-es fehér pólóra készül, függetlenül attól, hány száz minta épül rá.

Erre írtunk egy saját készletkezelést, ami az alaptermékek raktárkészletét vezeti, és a nyomott termékek elérhetőségét ebből származtatja. Rendeléskor az alapkészlet csökken, sztornónál visszakerül. Te ebből vásárlóként semmit nem látsz. Csak azt, hogy nem tudsz megrendelni valamit, ami nincs, és nem kapsz utólag telefont, hogy mégsem.

Miért nem fér ez bele egy dobozba

A dobozos webshopmotorok készletlogikája abból indul ki, hogy amit eladsz, azt tárolod. Itt viszont a termékek száma és az alapanyagok száma 2 külön nagyságrend: minden alaptermékből méretenként, színenként és mintánként sokszorosa keletkezik a megvásárolható változatoknak. A készletet az alapanyagoknál kell vezetni, az elérhetőséget meg a sok nyomott terméknél mutatni.

Ez a fajta probléma az, amiről az egyedi vagy dobozos szoftver kérdésnél írtam: nem az a döntő, hogy egy rendszer mennyi funkciót tud, hanem hogy a te üzleti logikád belefér-e abba, amit tud.

Előbb a készlet, aztán minden más

Ha a terméked személyre szabott, a készletkérdést a rendelés előtt oldd meg, ne utána. Az „elfogyott, bocsánat" e-mail a megrendelés után a legdrágább üzenet, amit egy webshop küldhet: elveszted vele a vásárlást és a bizalmat is egyszerre.

És ha nagyon sok változatot árulsz kevés alapanyagból, ne a változatokat próbáld nyilvántartani. Azt vezesd, amiből ténylegesen véges van, a többit pedig számold belőle. Ha ilyesmiben gondolkodsz, a webshop és egyedi fejlesztés oldalunkon látod, hogyan szoktunk nekiállni.